VálasztóPolgár

Van Magyarországon egy illúzió, amivel a társadalom nem hajlandó szembenézni, a politikusok pedig nem mernek hozzányúlni, érinthetetlen Szent Tehén lett. Ez pedig az ingyenes egészségügy illúziója. A már hitelét vesztett Gyurcsány kormány megpróbálta szembesíteni a társadalmat azzal, hogy az egészségügy nem ingyenes. Nemcsak a bizalomvesztés miatt váltott ez ki erős ellenállást, hanem mert egy végletesen elhibázott, bután bevezetett és demagóg reformcsomag volt. Mindenesetre arra jó volt, hogy a Fidesz egy sikeres népszavazást kezdeményezzen az "ingyenes egészségügy" megőrzéséért, ezzel pedig növelje a népszerűségét. Arra is jó volt, hogy ezek után a Fidesz még értelmes formában sem teheti akárcsak részben sem fizetőssé az egészségügyet, hiszen soha nem tudná megmagyarázni még a saját választóinak sem a lépést. Véleményem szerint pedig lenne értelme, persze ésszel, mindjárt kifejtem. Már ha nem vesztettem el máris az olvasókat ezután a Szent Tehenet káromló mondat után.

Az ingyenes egészségügy illúzió. Sok szempontból.

1. Az egészségügy nincs ingyen, a társadalombiztosítási alapba minden munkavállaló befizet. Valójában azok számára ingyenes, akik nem képesek eltartani magukat: gyerekeknek, nyugdíjasoknak, rokkantaknak, munkanélkülieknek. Ez egy nagyon szolidáris rendszer. Mindenki ugyanahhoz a szolgáltatáshoz fér hozzá, függetlenül társadalmi helyzetétől. Ez az egyik legnagyobb értéke, de egyben legnagyobb terhe is a mostani rendszernek.

2. Ha mindenkinek ugyanolyan szolgáltatást szeretnénk nyújtani, akkor illúzió, hogy lényegesen lehetne javítani az ellátás jelenlegi színvonalán. Ennyire futja ugyanis, ha többen használják a rendszert, mint amennyien finanszírozzák.

3. Tulajdonképpen az is illúzió, hogy a jelenlegi színvonalán működik az "ingyenes egészségügy", hiszen nyilvánvaló, hogy hálapénz nélkül az egész összeomlana. A hálapénz tulajdonképpen egy rossz rendszer spontán korrekciója, ami maga is rossz megoldás, de legalább az összeomlástól pillanatnyilag megvéd.

4. A modern orvostudomány hihetetlenül eszközigényes. Nincs az a pénz, amit ne lehetne értelmesen elkölteni, életmentő, modern orvosi berendezésekre. Meg az azokat üzemeltetni képes orvosok képzésére. Ez nem ingyen egészségügy, hanem egy feneketlen pénznyelő.

Nézzünk szembe vele: van olyan egészségügyi szolgáltatás, ami luxus. Amit nem engedhet meg magának az ország, hogy mindenkinek fizesse. Vegyük észre, hogy most is van egy határ. Van valaki, akinek a reumás ízületeinek ne tenne jót egy hét termálfürdőzés? De ez bizony luxus, csak nagyon indokolt esetben állja az OEP. Másik példa: lézeres szemműtét. Több tízezer forint, magánklinikán lehet kérni. Nem fizet az OEP. Azok a pénzek viszont, amiket ezekre fizetünk ki, nem kerülnek be a rendszerbe. Van egy réteg (szélesebb, mint gondolnánk, jusson eszünkbe a hálapénz is), aki hajlandó fizetni, a pénze mégse folyik be az egészségügybe, hanem magánzsebekben landol. Még akkor is, ha az a zseb egy orvosé, és nem sajnáljuk tőle.

A Kórházszövetség a minap előállt lényegében azzal a jovaslattal, amit magamnak már nagyon régen megfogalmaztam. Remélem komolyan veszik a döntéshozók. A hírek szerint egyenlőre nincs napirenden.  A javaslat a következő: Ne bántsuk a Szent Tehenet, minden, amit most fizet az OEP, fizessen ezentúl is. Viszont építsünk rá erre az ingyenes, és mindenkinek ugyanazt nyújtó rendszerre fizetős szolgáltatásokat. Ezeket lehet úgy működtetni, hogy profitot termeljenek, és közben ne korlátozzák az ingyenes ellátást. Ebből a pénzből pedig lehetne az "ingyenes" ellátás színvonalát is emelni.

Nézzünk egy példát. A TB jelenleg nem finanszírozza, hogy az ember a kedvenc orvosánál szüljön. (Kedvenc orvosnál szülni bizony luxus, nálunk gazdagabb országokban sem szokás.) Ezért a kismama bizony jelentős összeget csúsztat a doki zsebébe, hogy véletlenül épp arra járjon, amikor eljött az óra. Miért lenne ördögtől való, ha a kórház felajánlaná a lehetőséget, hogy szülhet választott orvosnál? Ennek az ára mondjuk 60e Ft (ennek duplája kb. a szokásos hálapénz). Ebből az orvos is megkap mondjuk 30e Ft-ot, teljesítménybérként. A beteg számlát kap, a kórház egy év múlva tud venni egy új ultrahangot, az orvos adózik, tiszta dolog minden oldalról.

Vagy: néhány vizsgálatra azért kell hónapokig várni, mert meg van határozva, hogy naponta hány vizsgálatot fizet az OEP. Van szabad kapacitás, de nincs pénz a működtetésre. Miért nem lehet azt mondani, hogy ha kifizeted magadnak a vizsgálat árát (plusz 20%-ot), akkor holnap megvizsgálunk, hiszen van rá kapacitásunk, csak pénzünk nincs. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben sem menne az ingyenes ellátás kárára ez, hiszen nem befurakszik elém a sorba, aki fizet, hanem egy másik sorba áll be. Sőt, ezzel ugye még rövidebb is lenne az ingyenes ellátásra várakozók sora.

Utolsó példa: ha én privát kórtermet szeretnék, mehessek egyágyas szobába, persze jó pénzért. Ez sem fájna senkinek, és lenne sok olyan ember, aki megfizeti. Valójában van is, de ők most magánklinikákra járnak.

Egy új gépen történő vizsgálat, vagy egy új eljárás alkalmazása lehetne először fizetős. Majd ha megtérült a beruházás, akkor átkerülhetne a finanszírozott dolgok közé. Így egy pár év múlva mindenki mehetne pl. lézeres szemműtétre, és a drága eljárásokból végre az állam is hasznot húzna, nemcsak a magáncégek.

Nem mondom, hogy ez így tíz sorban megoldja az egészségügy minden problémáját. De azt állítom, hogy az "ingyenes" modell egyszerűen nem fenntartható. Hozzá kell nyúlni, mert előbb-utóbb ránk szakad, és akkor nem lesz kinek elmondani, hogy hol fáj. De legalább ingyen fáj majd.