Azt sejtettük, hogy Schmitt Pál lemondása után még sokáig téma lesz az ügy, de én őszintén szólva visszafogottabb utórengésekre számítottam. Nem is akartam újra elővenni, mégis megteszem, mert ami zajlik egyszere felháborító és szomorú. Az egészen elvetemült, Schmitt Pált Jézussal párhuzamba állító megnyilvánulásoktól el is tekintenék, de vannak még néhányan a jobboldali véleményformálók között, akik még mindig mártírt szeretnének csinálni a volt elnökből. Itt van pl. Csókay professzor írása. Ez nem azért fontos, mert néhány - eleddig általam is tisztelt ember - butaságot beszél. A jobboldal szereti magát a demokratábbnak látni a volt komcsiknál, ezekkel a megnyilvánulásaikkal azonban éppen hogy antidemokratikusan viselkednek. Amikor apolitikus, szakmai alapon működő testületeket politikai bofolyásoltsággal vádolnak, az ugyanolyan káros, mint amikor Gyurcsány koncepciós perről beszél. Nemcsak akkor kell demokratának lenni, amikor az 2/3-os felhatalmazást ad a szívünkhöz közel állóknak, hanem akkor is, amikor a demokrácia kényelmetlen. Sokszor a magyar tudományos élet lejáratása sem drága nekik, de erről később.
Ezért szeretném kiemelni és lerántani a leplet a leggyakoribb Schmittet mártírrá magasztaló érvekől, hiszen első hallásra még logikus vagy meggyőző is lehet, amit szajkóznak.
- Schmitt Pál a sajtó/az ellenzék lejáratókampányának áldozata. Csúsztatás. Az igaz, hogy a sajtó robbantotta ki az ügyet, de szakmai, független bizottság vizsgálta ki, majd ennek nyomán az egyetemi szenátus hozott döntést. Tehát az illetékes független testület megalapozottnak találta a sajtóban megjelent vádakat. Innentől ez nem alattomos lejáratás, hanem itt komoly tények vannak. Egyébként mégcsak nem is emiatt bukott meg. Sem a sajtó, sem a doktroi cím elvétele nem buktatta meg. Az buktatta meg, hogy ezek nyomán megrendült az emberek bizalma benne, minden tekintélyét elvesztette. Ha úgy tetszik, mi buktattuk meg, mindannyian, akik ezek után nem szívesen láttuk őt az elnöki székben. Az ellenzék meg örülne, ha lenne annyi befolyásuk, hogy meg tudnak buktatni egy köztársasági elnököt.
- A balliberális körök összeesküvése buktatta meg Schmittet, akik az egész sajtót pénzelik. Összeesküvéselmélet. Ahogy mondtam, nem sajtóbotrány áldozata az elnök, de azért a sajtóhoz való viszonyt nem árt tisztázni. A sajtó nem összeesküvésből foglalkozik ilyesmikkel, hanem azért, mert ez a dolga. Kedves éldemokraták, vegyék már észre, hogy a sajtó ellenőrző funkciója nélkül nincs demokrácia! A sajtó nemcsak dísz, mint egy diktatúrában, hanem ugyanolyan fontos a demokráciához, mint a szabad választások. Hogy pénz van benne, az természetes. Jobboldali barátaink sosem kérdezik, hogy a Célpont tényfeltárásait honnan pénzelik. Egyébként, tetszik vagy nem, még sajtóbotrányokba is - ha azok megalapozottak - bele szokás bukni egy valamirevaló demokráciában. Nem a pufajkás-D209-es-őszödi miniszterelnököket (egyik sem bukott bele) felvonultató demokráciákban, hanem működőekben.
- A szenátus döntése ellentmond a szakértői jelentésnek. Tévedés (hazugság - vérmérseklettől függően). Abba kapaszkodnak, hogy a jelentés megállapítja, hogy az eljárás mindenben megfelelt a szabályoknak. Ez annyit jelent, hogy volt dolgozat, azt elbírálták, volt vizsga stb., tehát nem ceruzával írták a neve elé, hogy dr., hanem végigment a folyamaton, ahogy kell. Ez viszont semmit nem mond még a dolgozatról, ez csak formai megfelelés. A jelentés megállapítja, hogy a munka 90%-ban másolás, ezért nem felel meg a követelményeknek, és hiba, hogy ez nem derült ki - az egyébként szabályos - folyamat során.
- A jelenlegi szabályok szerint döntött a testület. Tévedés (hazugság). A jelentés az akkori szabályokat idézi, azokra hivatkozik. A szenátus is pontosan tudja, hogy mi a különbség kisdoktori és PhD között. A dolgozat az akkori követelményeknek sem felelt meg. Közel negyven akadémiai doktorról ne feltételezzük már, hogy nem értik a kérdést!
- Minden felhasznált forrás fel volt sorolva, tehát nem lehet plágium, ezért az egész ügy koholmány. Félreértés. Itt kicsit elidőznék, mivel az emberek nagy része a saját szakdolgozatán/diplomamunkáján kívül nem ír és olvas tudományos igénnyel írt munkákat. Alapkövetelmény ugyanis, hogy a dolgozat szövegéből kiderüljön, hogy mi a saját munka, és mi mások eredménye. Ismétlem, a szövegből. Tehát ha egyáltalán nincs bibliográfia és egyetlen hivatkozás sincs, akkor is a szövegből egyértelműnek kell lennie, hogy mi saját és mi másé. A hivatkozás nem arra való, hogy megjelöljem, hogy honnan másoltam. A hivatkozás arra való, hogy amiről azt írtam, hogy másé, azt az olvasó - ha érdekli - könnyen megtalálja. Egy hivatkozás pedig sohasem szó szerinti átvétel vagy fordítás, hanem saját megfogalmazás, a hivatkozás célja szerint beillesztve a dolgozatba. Épp ezért, aki a hivatkozásokról beszél, az mellébeszél. A plágiumot azzal követte el Schmitt Pál, hogy a szövegből nem derült ki, hogy mi a saját munkája, így a jóhiszemű bírálók többet gondoltak sajátnak a valósnál. A plágium pontosan ez: az olvasó megtévesztése, aki azt hiheti, hogy a munka saját.
- Az egykori bírálók felelőssége, hogy nem hívták fel a figyelmét arra, hogy ez így nem okés. Félreértés. A fentiekből következik, hogy a bírálóknak nem a bibliográfia végigolvasása a feladata, hanem a sajátnak állított munka értékelése. Persze egy témában jártas bírálónak szemet szúr, ha deja-vu érzése támad olvasás közben, de nem elvárható.
- A kisdoktorihoz nem is kellett új eredmény. Mellébeszélés. Egyben minden olyan ember lejáratása, aki tisztességes munkával szerzett fokozatot. Schmitt doktorijából nem elsősorban az új eredmény hiányzott, hanem az önálló munka. Nekünk az egyetemen azt mondták ökölszabályként, hogy a diplomamunka fele legyen az szakirodalom feldolgozása (feldolgozás, nem másolás!), másik fele a saját munka bemutatása. Ennél egy kisdoktori elvárása csak szigorúbb lehetett. Schmitt dolgozatának 90%-áról derült ki, hogy másolás. Ez egy szakdolgozat követelményeinek sem felel meg.
- Még a PhD-hoz sem kell új eredményt felmutatni. Hazugság. És mindenkinek a lejáratása, aki valaha fokozatot szerzett. Az emberek 4-5 év megfeszített kutatómunka alatt tudnak összegyűjteni annyi saját eredményt, hogy azzal PhD fokozatot szerezennek. Ezeket az eredményeket nemzetközi konferenciákon és folyóiratokban kell publikálni. Egy-egy ilyen publikációt 3-4 szakértő bírálata alapján fogadnak el vagy utasítanak vissza. Tudni kell, hogy az adott konferencia vagy folyóirat nívójától függően a beküldött cikkek 50-80%-át visszautasítják. Tehát elég kemény rostán kell átmenni. Csókay professzor az egész tudományos világot lejáratja azzal az állításával, hogy a tudományos munkák 90%-ában nincs új eredmény. Ez egyszerűen nem igaz. Nem világmegváltó felfedezésekre kell gondolni, de igenis, ahány PhD, minimum annyi új eredmény született, amivel valaki hozzájárult a tudomány előrehaladásához legalább egy tyúklépésnyivel. Gondoljuk el, hogy ha egy nemzetközi tekintélyű ember ilyet nyilatkozik, az mennyire káros. Ezután aki magyar PhD-val jelentkezik egy külföldi állásra, lehet hogy magyarázkodással kezdheti, hiszen mondhatják, hogy "Úgy hallottuk, hogy nálatok nem is kell új eredmény egy PhD-hoz, hogy is került az a dr. a neved elé?".
- A dolgozat megfelelt az akkori követelményeknek. Hazugság. Remélem a fentiekből már világos, hogy miért. Azért írom külön pontba, mert felháborít, hogy miután egy kompentens testület egyhangúlag kimondja ennek ellenkezőjét, van, aki veszi a bátorságot, és az állítja, hogy az a negyven tudós mind tévedett, bezzeg ő a pálya széléről jól látja, és megmondja a tutit. Nem szeretek ilyet mondani, de azért tart itt ez az ország, mert itt mindenki ért mindenhez, jobban, mint a szakember.
- Schmitt jóhiszeműen járt el, tehát ártatlanul hurcolták meg. Mellébeszélés. Még ha el is hisszük, hogy Schmitt nem szándékosan csalt, van egy szint, ahol a naivitás már nem ment fel. Tudnia kellett (volna) a szabályokat, és tudnia kellett (volna), hogy megtéveszti a bírálókat. Ha nem tudta, akkor nem tudta, hogy milyen fokozatot is szeretne szerezni. Ezen a szinten teljesen mindegy, hogy tudatlanságból vagy szándékosan csalt, mert a csalás tény. A szabályok nem ismerése nem ment fel a szabályok alól.
- Nem is kell kisdoktori ahhoz, hogy valaki elnök legyen, az egész csak fel van fújva. Mellébeszélés. Valóban nem a doktorija miatt lett elnök Schmitt, vannak egyéb kvalitásai, amelyek miatt megválaszotották. Ezek között van viszont a tisztesség, becsület, méltóság és egy olyan emberi tekintély, amelyek alkalmassá teszik a hivatal viselésére. Mindezekkel doktori nélkül is rendelkezhet az ember. A plágium miatt elvett doktori viszont magával vitte ezeket is.